Kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárásáról tájékoztatás

HIRDETMÉNY

 

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) legutolsó módosítása értelmében, mely 2018. január 1. napján lépett hatályba, mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31. napjáig kérelmezi és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

A Vgtv. 1. mellékletének 26. pontja szerint a kút vízilétesítménynek számít, ezért a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedélyt kell kérni.

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:

  1. olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
  1. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  1. épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  1.  nem gazdasági célú vízigény;
  1. az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
  2. az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Előzőeket összefoglalva, azok a kutak tartoznak jegyzői hatáskörbe, melyeknél a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti az éves vízkitermelés, a kút épülettel rendelkező ingatlanon található, az eljárás kérelmezője magánszemély, és a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, hanem házi ivóvízigény és/vagy háztartási igények kielégítésre szolgál.

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozik a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával, gazdasági haszonnal járó tevékenységet folytat.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

Összességében a jegyzői engedélyezés alá tartozó kutakra vonatkozóan megállapítható, hogy

  1. 1992. február 15. napja után létesült minden kútra (ásott és fúrt kút egyaránt) vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most fennmaradási engedély adható ki.
  2. 1992. február 15. napja előtt létesült kutak esetében
  • arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell kérni (1965. június 30. napjáig létesített ásott kút),
  • arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell adni:
  • 1965. július 1. - 1992. február 15. napjáig létesített ásott kút:
  1. annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget meghaladja;
  2.  élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől kevesebb, mint húsz méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságon belül van,
  3. a víz kiemelése nem kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége meghaladja a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket),
  • minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.

Az üzemeltetési és a fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet II. bekezdése alapján készített kérelmi nyomtatvány kitöltése, a kútról és a környezetéről készült fénykép, ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye, valamint az illetékbélyeg. A fennmaradási engedélyezési eljárásnál szükséges a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVm rendelet 13. §-ban megjelölt szakember aláírása.

Az eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése értelmében 3000.- Ft.

A kérelmi nyomtatvány megtalálható a www.szigetvar.hu honlapon az E-Ügyintézés fül e-Papír és nyomtatványok oldalon az egyéb nyomtatványok között.

Az engedélyezési eljárás során társszerveket kell bevonni:

  • ivóvízcélú felhasználás esetén, a Baranya Megyei Kormányhivatal Szigetvári Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát,
  • fúrt kút, valamint azon ásott kutak esetében, amelyeket belefúrással fúrt kúttá alakítottak, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (csak fennmaradási engedélyezési eljárás során).

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény mentesíti a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól azokat a létesítőket, akik 2018. január 1. napját megelőzően létesítettek engedély nélkül kutakat, és 2018. december 31. napjáig fennmaradási engedélyt kértek.

2019. január 1. napját követően azoknak, akik engedély nélkül létesítettek kutat és 2018. december 31. napjáig nem kérték a fennmaradási engedélyt az engedély nélkül létesített kútra, annak vízgazdálkodási bírságot kell fizetni, kivéve azon kútra vonatkozóan amelyek, 1992. február 15. és 1996. június 30. napja között engedély nélkül létesültek, a vízhatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 27. §. (3) és (6) bekezdése alapján. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

 

Szigetvár, 2018. október 25.                     

                                                                   Tisztelettel:

 

                                                                                                          Csökliné dr. Valler Mária

                                                                                                                           jegyző

 

< Vissza a hírekhez

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hírek, információk és események!