Díszpolgárok

Szigetvár Város Önkormányzata a város történelmi múltjával azonosulva, attól a céltól vezérelve, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket, továbbá azokat, akik tudományos, kulturális, művészeti, gazdasági vagy sport területen kivételesen magas színvonalú tevékenységükkel a város fejlődését, gyarapodását segítették, vagy nemzetközi elismeréssel a város hírnevét öregbítették, méltó elismerésben részesíthesse, személyüket és cselekedeteiket megfelelőképpen értékelve példaként állíthassa a jelen és utókor elé Díszpolgári címet alapított.

1897. évben:

Lovag Turonyi Biedermann Rezső (1854-1938) részére 

A Szentegáton élő földbirtokos jelentősen hozzájárult, hogy Szigetvár elindulhasson a polgári fejlődés útján. Segítette a kórház építését, majd  1897-ben harmincezer forinttal alapítványt hozott létre a felépítendő fiú polgári iskola javára. A hálás szigetváriak először díszpolgárrá választották, majd az egyik utcát nevezték el Biedermann Rezsőről.

1900. évben:

Dr. Wlassits Gyula (1852-1937) részére

Jogász, egyetemi tanár és 1895-1903. közt kultuszminiszter. Kultuszminiszterként adott engedélyt a községnek a polgári iskola megalapítására. Hálából és munkássága iránti tiszteletből választották Szigetvár díszpolgárává.

1980. évben:

Molnár Imre (1920-1989) részére

A helyi gimnázium igazgatóhelyetteseként dolgozott Szigetváron nyugdíjazásáig. Elévülhetetlen érdeme a Várbaráti Kör megalapítása, a Zrínyi hagyományok ápolása. Több évtizeden keresztül vett részt a Zrínyi Emlékünnepségek szervezésében. Helyismereti, honismereti munkássága ország szerte ismertté tette nevét.

Zágon Gyula (1904-1990) részére

Az Általános Iskola rajztanáraként diákok százaival szeretette meg a képzőművészetet. A tanítás mellett rajzolt, festett, metszeteket készített. Alkotásai számos középületet díszítenek.
A szigeti vár elestének 400 éves évfordulójára kiírt országos pályázaton első helyezést ért el.

1998. évben:

Vas István tanár, igazgató úr részére.

Vas István a Bajai Állami Tanítóképzőben szerzett oklevelet. 1970-től nyugállományba vonulásáig, vagyis 1997-ig a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója volt. Igazgatóként sokat tett azért, hogy a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium tanulói megállják a helyüket az életben, minél többen tanulhassanak tovább a felsőfokú intézményekben.

1999. évben:

Eric Pretz eppingeni polgármester részére.

Eppingen és Szigetvár 1992. június 19-én testvérvárossá nyilvánította egymást. 

A kapcsolat által legfontosabbnak ítélt célok: városok lakosságának kölcsönös megismerése, idegenforgalom támogatása. A városvezetők célul tűzték ki, hogy a közös kulturális, oktatási, egészségügyi és sportprogramok segítségével a városok lakosai jobban megismerhessék egymás kultúráját, közelebb kerüljenek egymáshoz. A partnerkapcsolat erősödésével várható volt, hogy kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok alakulnak ki. Nem titkolt cél volt a túrizmus, és az idegenforgalom területén meglévő kapcsolatok fejlesztése. Eppingen polgármestere folyamatosan segítette a testvérvárosi kapcsolatok fejlődését. Munkájával hozzájárult a kapcsolatok megerősödéséhez.

2003. évben:

Tinusz János részére

Tinusz János a várossá alakulást közvetlenül megelőzően lett a város tanácselnöke, és e minőségében dolgozott egészen 1984. évben bekövetkezett nyugdíjazásáig.
Nevéhez fűződik a városi alap-infrastruktúra megteremtése, jelentős számú szociális bérlakás építése, intézményeink városi szintre emelése, közterületeink kialakítása, a közterületi alkotások nagy részének elkészíttetése. 
Jelentős erőfeszítéseket tett a város fejlesztéséért, nemzetközi és hazai kapcsolatainak fejlesztéséért, a közélet városi szintű kialakításáért. Mindig példamutató lelkesedéssel tett tanúbizonyságot városszeretetéről.

Petőh Sándor részére (posztumusz).

A Várbaráti Kör elnökhelyetteseként Szigetvár város történelemkutatásáért, múltjának és jelenének minél jobb megismeréséért, elismertetéséért tevékenykedett. 
Szakmai végzettségéből eredően a város kulturális, művészeti és sportéletében maradandót alkotott. A város nemzetközi kapcsolatainak kialakításában, ápolásában, fejlesztésében jelentős érdemeket szerzett.

2004. évben:

Schuth János gyógyszerész részére (posztumusz).

Schut Jánost 1952-ben nevezték ki a Szigetvári Patika vezetőjévé. Több évtizedes munkássága során gyógyszerészek és asszisztensek nemzedékeit tanította, képezte. Munkáját a tisztesség, a becsület és a tenni akarás jellemezte, melynek elismeréseként többször részesült kitüntetésben. Városunk állampolgárai körében köztiszteletnek örvendett. Emlékét ma is tisztelet és megbecsülés övezi.

Dr. Kapronczay József tanár, volt országgyűlési képviselő részére.

Dr. Kapronczay József 1967-1995-ig a Szigetvári Zrínyi Miklós gimnázium tanára, 1976-tól igazgatóhelyettese. Több évtizeden keresztül kimagasló pedagógus munkát végzett, generációk nőttek fel keze alatt. Tanári pályája mellett tudományos kutatói tevékenységet is végzett, elsőssorban Szigetvár és környéke geográfiai és botanikai feltárását segítette elő. 1990. tavaszán országgyűlési képviselőnek választották. Képviselőként minden lehetséges eszközzel a város fejlődését, gyarapodását szolgálta, melynek egyik legfontosabb eredménye a Zrínyi téri katolikus templom felújítása és a 6-os főközlekedési út elkerülő szakaszának kivitelezése. 
Emberi tartása, pedagógusi-szakmai elkötelezettsége, a városi iránti tisztelete és szeretete minden szigetvári számára követendő magatartás.

2005. évben:

Zentai Béla tanár, alpolgármester részére (posztumusz).

Zentai Béla Szigetvár alpolgármestere a Győr melletti Bácsán született, de kisgyermek kora óta haláláig Szigetváron élt. 
Dolgozni is Szigetváron kezdett. Élete meghatározó részét nyugdíjba vonulásáig a szigetvári ipari szakmunkásképző intézet oktatójaként, igazgató helyetteseként végül igazgatójaként töltötte el. Pedagógus volt a szó legnemesebb értelmében. Generációk számára adott tudást és mutatott példát, útmutatást. 
Egész életének jelentős része volt a közéletiség. Tanító, szervező, építő természete soha nem hagyta nyugodni. Sokat dolgozott a számára kedves fiatalokért, az emberekért, a városért. Nagyon szerette a sportot.
Városunk képviselőtestületének több ciklusban is tagja volt. 1999-ben közel egy éven keresztül korelnökként szervezte, irányította szeretett városát. A 2002. évi választásoktól kezdve alpolgármesterként végezte munkáját. 
Megbízatását rendkívül nagy felelősséggel és odaadással végezte. 
Emléke szívünkben sokáig megmarad.

Gráf József országgyűlési képviselő, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter részére

Gráf József 1984 óta él és dolgozik Szigetváron. Az egykori MSZMP városi, majd első-titkáraként alapvetően új szemléletet hozott a város és környéke vezetésébe. 1994-től az MSZP jelöltjeként a Baranya megye 7. számú választókerület országgyűlési képviselője. Munkája során sokat tett Szigetvár és térsége fejlesztése érdekében, alapvetően az infrastruktúra fejlesztésére helyezve a fő hangsúlyt.
Országgyűlési képviselőként segítette több fejlesztési elképzelés, beruházás megvalósulását (kórház rekonstrukció, gyógyvízberuházás, szőlőhegyi ivóvíz-, valamint szennyvíz beruházás). 
Magas szintű szakmai és politikusi munkája elismeréseként 2005. májusában lett a magyar kormány tagja, az ország egyik legfontosabb minisztériumának a vezetője.

2006. évben

Dr. Lamperth Mónika

Dr. Lamperth Mónika Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter. 1990-től a Somogy Megyei Önkormányzat képviselőjeként Kaposvár és Szigetvár jó kapcsolatának elmélyítésén dolgozott. Önkormányzati képviselőként, majd országos politikusként a kistérségek – így különösen a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek – ügyét, támogatását mindig kiemelt figyelemmel, szívügyének tekintve kezelte, segítette. 2002-2006-ig Belügyminiszter, majd a 2006-os országgyűlési választásokat követően a Gyurcsány kormány átalakult minisztériumi rendszerében Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter. Az önkormányzati rendszer fejlesztésének, a kistérségek kialakításának és érdemi együttműködésének elkötelezett híve. A Szigetvári Kórház felújításához, az intézmény talpon maradásához nagyon komoly segítséget nyújtott a városnak. A város és a kistérség segítése érdekében végzett település és térségérdekű munkája elismeréseként a város díszpolgári címet adományozott számára.

Dr. Virág Sándor (posztumusz)

Dr. Virág Sándor a Szigetvári Városi Kórház- Rendelőintézet volt igazgató-főorvosa 1956. szeptemberében került Szigetvárra Szigetvár és körzetének üzemorvosaként. 1966-tól a kórház laboratóriumának főorvosa és a Cipőgyár üzemorvosa, melynek keretében a vérképzőszervi megbetegedések terén folytatott kutatásokat. 1968-ban a Szigetvári Városi Kórház- Rendelőintézet igazgató-főorvosává nevezték ki. Igazgatósága alatt épült fel a mai új kórház két ütemben, 600 ággyal. Számtalan állami és városi kitüntetéssel ismerték el gyógyító, és városérdekű munkáját. A posztumusz díszpolgári címet ezen elismerések megkoronázásának szánja a város önkormányzata, mintegy utólag megköszönve Dr. Virág Sándornak mindazt, amit az emberek gyógyításáért, a város fejlődéséért tett.

2007. évben

Varga László /1931-1995/ (posztumusz)

Varga László a „Zrínyi” Termelőszövetkezet volt elnöke 1962-től a Szigetvári Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetőjeként dolgozott, majd 1965-ben a Szigetvári „Zrínyi” Termelőszövetkezet elnökének választották, mely beosztást 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig látta el. Vezetői munkája során élen járt az új termelési technológiák bevezetésében és alkalmazásában, együttműködést kialakítva a helyi feldolgozó üzemekkel. A város közéletében aktívan részt vett, több cikluson keresztül tagja volt a Városi Tanácsnak, és a Végrehajtó Bizottságnak. A város kulturális és sport életének elhivatott támogatójaként sokat tett ezen területek fejlesztéséért, különösen a helyi labdarúgás fellendítéséért. Szigetvár Város Önkormányzata a kimagasló szakmai és közéleti tevékenység elismeréséül adományozza a díjat.

Kasó József 

Kasó József a Szigetvári Állami Gazdaság nyugalmazott igazgatója, volt országgyűlési képviselő 1956-ban került az Állami Gazdasághoz ágazati vezetőként. E munkakört 1960-ig töltötte be, majd a felső vezetésben foglalt helyet, mint főállattenyésztő, központi növénytermesztő és üzemelés vezető, illetve főagronómus. 1969. január 1-től a gazdaság igazgatója, majd 1992-ig a nyugállományba vonulásáig a szigetvári Állami Gazdaság igazgatója.  Több ciklusban Országgyűlési képviselő, majd a megyei képviselőcsoport vezetőjeként vett részt az Országgyűlés munkájában. Kasó József nyugállományba vonulása után is szakmáját gyakorolja, mint magánvállalkozó. Szigetvár városért, a térségért végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként veheti át a kitüntető címet.

2008. évben

Dr. Kovács Csaba nyugalmazott gyermekorvos 1962 óta dolgozik Szigetváron.

Ő látta el közel 50 éve – helyettesítőként sokszor napjainkban is – Szigetvár gyermeklakosságának gyógyítását. Gyermekgyógyász szakorvosként szerepe volt  Szigetvár és térsége gyermek-egészségügyi ellátásának megszervezésében, az újszülött részleg szakorvosi ellátásának kialakításában, a mozgó szakorvosi szolgálat beindításában, a ’70-es évek elején a két gyermekorvosi körzet kialakításában, illetve a Bölcsőde, az óvodák, iskolák gyermekorvosi ellátásában. Rövid ideig megbízott kórházigazgatóként, majd 1980-1993-ig általános igazgatóhelyettesként dolgozott. Nyugdíjazása után egészen a mai napig részt vesz a város gyermekeinek egészségügyi ellátásában. Szakmai tevékenysége mellett társadalmi tevékenysége is meghatározó. 5 évtizedes munkája elismerése a város által adományozott díszpolgári cím.

Raksányi Gellért /1925-2008/ posztumusz 

Raksányi Gellért Kossuth-díjas, Kiváló- és Érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze Szigetváron született 1925. július 19-én. A város történelmi múltja nagyban meghatározta életpályáját és gondolkodását. Tanulmányai végeztével, 1947-től 53 éven keresztül megszakítás nélkül a Nemzeti Színház tagja volt, 1989 óta a társulat örökös tagja. 2000-től a Magyar Színházban játszott. A magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészeként főként epizódszerepeket alakított, emellett több mint ötven filmben szerepelt. Művészetét a legrangosabb kitüntetésekkel ismerték el. 1966-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1978-ban Érdemes művész, 1989-ben Kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1992-ben, a Nemzet Színésze kitüntető címet – az első tíz művész között – 2000-ben kapta meg.

2009. évben

Egyed Mihály testnevelő tanár, edző részére

Egyed Mihály 1953-ban a Szigetvári Általános Iskolában kezdett dolgozni tanárként, 1956-tól pedig a Gimnázium oktatója lett. A nevéhez fűződik a Diáksport Kör, valamint a kosárlabda szakosztály megalakítása. Az általa létrehozott szigetvári lány és fiú kosárlabda csapatok rendszeresen felnőtt megyei bajnokságban szerepeltek, és nagy sikereket értek el. A lánycsapat 1965-ben NB II-be, majd 1967-ben NB I-be került. Egyed Mihály nevéhez fűződik a gimnázium udvarán lévő tornacsarnok megépítése is, melyet 1971. augusztus 20-án avattak. A szigetvári kosárlabdacsapat – Egyed Mihály vezetése mellett- jelentősen hozzájárult Szigetvár ismertebbé tételéhez, számos külföldi csapat érkezett városunkba a Zrínyi Napok keretében megtartandó „Zrínyi Kupa” versenyre, mely éveken keresztül rangos esemény volt a városban. Szakmai munkáját országosan a legmagasabb formában elismerték, a város pedig Szigetvár érdekében végzett pedagógusi, edzői, emberi munkásságának elismeréséül a város díszpolgárává tüntette ki.

2011. évben

Deichler András zenetanár, fúvószenekari karnagy, 

Általános iskolai tanulmányait az I. számú, jelenleg Tinódi Lantos Sebestyén nevét viselő intézményben végezte, zenét a Szigetvári Állami Zeneiskolában kezdett tanulni. Diplomáját 1982-ben kapta kézhez a pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán, harsona szakon.  
1982-től áll alkalmazásban a szigetvári közoktatásban. 1985-ben fúvószenekar-vezetői diplomát szerzett a budapesti Népművelési Intézetben. 1986-ban megalapította a Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekart. A zenekar különleges zenei események tartásával hívta fel magára és Szigetvár városára az országos médiumok figyelmét. 2001. június 21-én az Élőzene Világnapja alkalmából Baranya megye 12 városában – 24 ÓRA LEFORGÁSA ALATT – 13 félórás térzenét adtak. Ez egyben egy GUINNESS rekord kísérlet is volt. 2002. június 21-én  a Balatont körbehajózva 22 kikötőben 22 koncertet adtak szintén 24 óra leforgása alatt. 2004. április 29-én az Európai Unióhoz való csatlakozás tiszteletére Rábafüzesről indulva a zenekar menetelve ment át a megszűnő határon az első európai uniós kistelepülésig, Heiligenkreuz-ig. 2002. szeptemberében indította útjára a „Szigetvári Fúvósesztrád” nevet viselő 10 részes koncertsorozatot, amelynek keretében minden évben két-két fúvószenekart láttak  vendégül az ország különböző megyéiből. A zenekar 25 éves működése alatt kiadtak 2 CD lemezt, a zenekar történetét bemutató könyvet, valamint több mint 650-szer léptek közönség elé.
1996 óta a Zeneiskola igazgatója. 1998-ban Szigetvár város Oktatási és Közművelődési Díját kapta meg. 2000. júniusában diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Közoktatás Vezetői szakán.

2006 – 2008-ig a szigetvári összevont intézmények igazgatója volt.

Létrehozója és alapító tagja a Szigetvári Fúvósokért Alapítványnak, a Szigetvár és Térsége Zeneoktatásáért KK Alapítványnak és a Szigetvári Zenebarátok Egyesületének. E civil szervezetek jelentős részt vállalnak  a város kulturális életében. A Baranya Megyei Zene és Művészeti Iskolák igazgatói munkaközösségének 2007. szeptembere óta az elnöki tisztségét tölti be és tagja az országos elnökségnek. 2010-ben zenepedagógiai munkájáért Artisjus díjban részesült.

2012. évben

Dr. Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet elnöke

A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 1966-ban szerzett jogi diplomát, majd jogi előadóként, jogtanácsosként dolgozott. 1990-ben a Takarékszövetkezetek Baranya Megyei Szövetségének titkárává választották, majd 1991-től a Szigetvári Takarékszövetkezet elnök igazgatói, jelenleg pedig a Takarékszövetkezet és az Igazgatóság elnöki tisztségét tölti be. 2004-ben megválasztották az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökének. Szakmai tevékenysége mellett számos társadalmi megbízatást is vállalt, ezek közül is kitüntetett figyelmet szentelt a sporttal kapcsolatos megbízatásoknak. A Szigetvári Takarékszövetkezet elnökeként mindig kiemelt figyelmet fordított a város és a környező települések, az oktatási intézmények, sportegyesületek és kulturális egyesületek rendezvényeinek támogatására. Segítségével, támogatásával több szigetvári rendezvény vált színesebbé, tartalmasabbá. Szigetvár Város Önkormányzatánál 2010. évben adósságrendezési eljárás folyt, amely során az akkori nehéz időszakban Dr. Kiss Endre, és finanszírozóként a Szigetvári Takarékszövetkezet is nagy segítséget nyújtott a városnak. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Szigetváron létrejött a kézilabda szakosztály. Erkölcsi és anyagi támogatásának köszönhetően a szigetvári férfi kézilabda csapat bejutott az NB I-be. Szigetvár városa számára egyik nagyon fontos eseményünket, a Kodály Központban tartott egész napos rendezvényt – ahol a zeneiskola és több szigetvári együttes mutatkozott be – szintén támogatta. Szigetvár közéletének aktív szereplője. A város és térsége fejlődéséért, a város hírnevének erősítéséért az elmúlt évtizedek alatt nagyon sokat tett, emiatt sokat köszönhetünk Dr. Kiss Endrének, - amely munkálkodását a város díszpolgári cím adományozásával ismerte el.

Módos János birkózó edző

Szigetváron Drávai Lajos birkózó edző irányítása mellett ismerkedett meg a sporttal, ezen belül a birkózással. 15 éves korára már kiváló képességekkel rendelkező birkózó vált belőle, számtalan ifjúsági bajnokságot nyert, kötött és szabadfogásban országos magyar bajnokságokon is kitűnő eredményekkel szerepelt. Módos János rendkívül változatos, gyors és sokoldalú birkózásával magára vonta a szakértők figyelmét és az 1958. évi I. osztályú vidék bajnokság után meghívták a magyar válogatott keret edzéseire, állandó kerettag lett. 1959-ben a magyar olimpiai keretbe is beválogatták, azonban egy makacs kézsérülést szenvedett, amely megakadályozta abban, hogy kijusson a római olimpiára. A sérülés, az olimpiáról való lemaradás 1964-ben tulajdonképpen birkózó pályafutása végét is jelentette. 1964-ben átvette a Szigetvári Birkózó Szakosztály irányítását. Edzői diplomáját a Budapesti Testnevelési Egyetemen szerezte 1967-ben. Az akkori mostoha körülmények ellenére kiváló birkózókat nevelt a magyar birkózás számára. Keze alatt válogatott birkózók sora nevelkedett. Az 1970-es évektől kezdve napjainkig tanítványai országos bajnokságok kiemelkedő szereplői voltak. Módos János 1980-tól főállású edzőként dolgozott tovább, így csak a szigetvári birkózásra koncentrálhatott. Fiával, Módos Csabával a mai napig együtt dolgoznak a szigetvári birkózó szakosztályban. Módos János több alkalommal felkérést kapott a Magyar Válogatott edzői posztjára, ahol felkészítette és vezette a nemzeti utánpótlás csapatot külföldi versenyeken is. Az 1990-es évek szigetvári neveltjei között kiemelkedő képességű, már világversenyeken résztvevő tanítványok bontogatták szárnyaikat, többek között unokája Módos Péter, aki a 2012. évi londoni olimpiáról bronzéremmel tért haza. Módos János 66 éve hűséges elkötelezettje a szigetvári birkózásnak, a mai napig tart edzéseket, Szigetvár mellett Almamelléken és Mozsgón is. Ezen kívül a város óvodáiban is tart előkészítő foglalkozásokat. Egykori versenyzői, tanítványai gyermekeik után most már unokáikat is hozzák Jani bácsihoz, hogy sikeres birkózót neveljen belőlük. A város sport életében végzett példaértékű és meghatározó tevékenysége, munkássága elismeréséül a Képviselő-testület a város legmagasabb kitüntető díjával, díszpolgári címmel tüntette ki.

Csoma Dezső tiszteletbeli esperes (Posztumusz) (• 1950-2012)

Csoma Dezső Bakonyán, 1950. június 21-én született. Pappá 1976. június 20-án Pécsett szentelték. Szolgált Újpetrén, Máriagyűdön, Nagyharsányban. Szigetváron 1987-től teljesített szolgálatot 2012-ben bekövetkezett haláláig. 2005-től az esperesi kerület jegyzője, tiszteletbeli esperes. Papi szolgálatát az első pillanattól az elszántság, tettrekészség jellemezte. Mára a plébánia és a hozzá tartozó filiák területén bármerre nézünk, szembetaláljuk magunkat az atya kezének-, valamint tanító munkájának nyomaival, eredményeivel. A feladatokat, megoldandó problémákat, melyeket templomaink folyamatos külső-belső felújítása, javíttatása, állandó rendben tartása adott, az első pillanattól kezdve magáénak érezte, elvégezte, megoldotta. A szigetvári liturgikus életet nem csak szavaival, hanem több kiadvány szerkesztésével és kiadásával is előmozdította. Tanítói küldetésének még élete utolsó heteiben is eleget tett: általános iskoláinkban mindvégig maga oktatta az elsőáldozásra készülő gyerekeket, s nevelte ki a ministráns fiúk több generációját. Közösségformáló munkája többek között a zarándokutak szervezésében, a betegekről és idősekről való gondoskodásban, az évente több alkalommal élelmiszer-, illetve ruhaadományok rászorulók részére történő eljuttatásában nyilvánult meg Hivatását, munkáját mindvégig nagy mértékű komolysággal, felelősségtudattal, tartással végezte, mely követendő példa lehet mindannyiunk számára, nekünk, keresztény embereknek pedig követendő az a hit és bizalom, mely erőt adott számára a végsőkig való szellemi harchoz, s a testi fájdalom türelemmel való elviseléséhez e földi zarándokúton.

Emlékét Istennek hálás szívvel megőrizzük!

2013. évben

Pálffy Cézár helytörténész - 1927. augusztus 13-án született Szigetváron.

Általános Iskolai tanulmányait a Rákóczi utcai elemi népiskolában kezdte meg, később a Rezső Polgári Fiúiskolába járt. A polgári iskola elvégzése után a vasútnál dolgozott, munka mellett tanfolyamra járt, segédtisztnek képezték ki. Levente oktatásra Pécsre, a sportrepülőkhöz járt, ahol vitorlázó repülésre képezték ki. 1949-ben hívták be katonának 3 évre, ahol tiszthelyettes törzsőrmester lett. 1952-ben tért haza a katonaságból Szigetvárra, ahol a Konzervgyárhoz nyert felvételt tervstatisztikusként. Itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1989-ig. Munkakörén túl kulturális tevékenységet folytatott, segédkezett a várbéli ásatásoknál fotók készítésével, de rendszeresen fotózta a Konzervgyár életét, amelyekből kiállításokat tartott, illetve fotószakkört is működtetett, amely fotókból feldolgozta a gyár 51 éves történetét.
A Szigetvárhoz kapcsolódó helytörténeti kutatómunkát már 6-8 éves korában megízlelte, amikor találkozott Salamon Béla patikussal, aki megmutatta régi pisztolyokból, ágyúgolyókból álló gyűjteményét. Ez volt az indíttatás az önálló gyűjtőmunkájához.
1959-ben a Várbaráti Kör alapító tagja lett. Az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Nemzeti Múzeumban, ha Szigetvárral kapcsolatos anyagokat találtak, ezt mindig jelezték számára, melyeket lefotózott és diákat készített róla, majd a feldolgozott anyagokból diasorozat készült, amely a tematikus előadások kísérője lett.
Pálffy Cézár ismerősei révén kapcsolatba került a Franciaországban élő és alkotó, a művészettörténetben a lovak festőjeként ismert Konrád Ignác festőművésszel, aki rengeteg Zrínyihez és a Szigetvári vár ostromához kapcsolódó képet is festett. Pálffy Cézár lassanként a magyarországi hagyaték gondozójává, a festőművész leányának „nagykövetévé” vált. A Duna Televízió Pálffy Cézár javaslatai alapján 2 filmet készített Konrád Ignác képeiről: „A lovak festője”, és a „Szigeti veszedelem” címmel, ahol szakértőként szerepelt a neve.
Pálffy Cézár fotói ma már várostörténeti dokumentumnak számítanak, de emellett jelentős bélyeggyűjteménnyel rendelkezik, valamint szinte teljes, Szigetvárról készült képeslap gyűjteményt tudhat magáénak. Számtalan saját publikációval rendelkezik, és róla is jelentek meg írások. Munkásságát több díjjal, elismeréssel jutalmazták.
Kovács Sándor Iván professzor  mondta Pálffy Cézárról: „Ő Szigetvár lelkiismerete”.
Pálffy Cézár hazaszeretete és lokálpatriotizmusa egész életének része. Szigetvár iránti szeretete konkrét cselekvések sokaságában öltött testet. Városunk történetének egyik legjobb ismerője, tárgyi-szellemi hagyatéka a várostörténet fontos részét képezi.

Kuba Károly vállalkozó (posztumusz)- (1953–†2013.)

Szigetvár városa Kuba Károlynak, mint Szigetvár egyik legnagyobb vállalkozása vezetőjének, munkáltatójának, továbbá Szigetvár társadalmi, kulturális és sport életének meghatározó alakjaként nagyon sokat köszönhet.
Kuba Károly 1984. évben, mint a Szigetvári Költségvetési üzem művezetője, mellékállásban kőműves kisiparosként kezdte vállalkozói tevékenységét. Folyamatos fejlesztéssel városunkba telepítette az üveggyártást, mint új iparágat, amelyen belül a hőszigetelő üvegtermékek gyártásában országos mértékben is számottevő kapacitást épített ki. A HŐSZIG Kft-t 1990-ben alapította meg Szigetváron, amely vállalkozás a szigetelőüveg gyártása és az építőipari kivitelezés területén tette meg első lépéseit. Indulása óta folyamatosan fejlődve mára 300 feletti létszámú dolgozói állomány számára biztosít megélhetést, 6 hektáros területen elhelyezkedő, legkorszerűbb technológiával felszerelt üzemcsarnokokban. Vállalkozását a vasipari szakmára is kiterjesztette, a cég tevékenysége a vasas szakmát megőrizte és fenntartotta városunkban a szakemberek foglalkoztatását.
Szigetvár kulturális és sport életének egyik legnagyobb támogatója, mecénása volt. Szigetvár Város Önkormányzata 1999-ben, mint a helyi gazdasági élet egyik legmeghatározóbb személyiségét, Városfejlesztési Díjban részesítette.
2010-ben szülőfaluja, Almáskeresztúr település lakossága a polgármesterévé választotta.
Kuba Károly, mint magánember, és mint vállalkozó is mindig próbált lehetőségeihez mérten segítséget nyújtani az emberek, civil szervezetek számára.
Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a posztumusz díszpolgári cím adományozásával adózik Szigetvár egyik legkiemelkedőbb alakja, Kuba Károly szigetvári vállalkozó, almáskeresztúri polgármester emlékének!

2014. évben

Díszpolgári cím

Paizs József Szigetvár Város néhai Polgármestere (posztumusz)

Paizs József 1954. október 5-én született Garéban. Középiskolai tanulmányai után a kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán szerzett mezőgazdasági üzemgazdász, üzemmérnöki diplomát. 1987-ben mérlegképes könyvelői vizsgát tett, majd 1995-ben a Nemzetközi Bankárképző Központ és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem másoddiplomásaként pénzügyi szakközgazdász diplomát kapott.

A Szigetvári Zrínyi TSZ-nél kezdett dolgozni, majd a Pannon Volán szigetvári üzemegységénél és a Szentlőrinci Állami Gazdaságban dolgozott. 1991-től a Kereskedelmi és Hitel Bank Szigetvári Fiókigazgatójaként tevékenykedett.

Egész életében aktív közéleti tevékenységet folytatott. Tagja volt a KISZ-nek, a rendszerváltás után az ÉFISZ megyei elnöke lett. Aktívan dolgozott az MSZP-ben, 2003-tól a Területi Szövetség elnöke. A rendszerváltást követően Patapoklosi, majd 2002-től Szigetvár város Polgármesterévé választották. 1990-től a Baranya Megyei Közgyűlés tagja, rendes illetve külsős szakértőként a közgyűlés Területfejlesztési-, Informatikai és Foglalkoztatási Bizottság elnöke volt. A Szigetvári Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásáért nagy energiákat mozgósítva, lelkesen dolgozott, érvelt, győzködött, harcolt. 

2006-ban a Baranyai 7. számú választókerület országgyűlési képviselője lett, egyúttal az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tagjának választották, valamint az Európai Unió Régiók Bizottságában is aktívan tevékenykedett. Érdeklődve járta a falvakat, segítségére, közbenjárására mindig számíthattak a községi vezetők, vagy a hozzá forduló választópolgárok.

Munkásságát, közéleti szerepvállalását több magas állami és társadalmi kitüntetéssel ismerték el.

Polgármestersége alatt nem vitathatóan óriásit fejlődött Szigetvár és térsége. Mindig tele volt ötlettel, elképzeléssel. Sajnos ezek teljes körű és maradéktalan megvalósítására a sors nem adott neki elég időt.

Halála nemcsak a családot, a barátait, hozzátartozóit, hanem a város lakosságát és a politikai élet szereplőit is mélységesen megrázta.

2015. évben 

Díszpolgári cím

Ravazdi László a Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a Várbaráti Kör tiszteletbeli elnökének részére

Ravazdi László 1947. szeptember 16-án született Poklosi községben. Általános iskolai tanulmányait a somogyapáti iskolában végezte, majd a szigetvári gimnáziumban tett érettségi vizsgát 1966-ban. Főiskolai tanulmányait 1967-71 között végezte magyar-orosz szakon a pécsi tanárképző főiskolán. Pedagógus pályáját Somogyapáti községben kezdte, majd a rózsafai iskolában dolgozott.

1972 és 1986 között a Zrínyi Filmszínház vezetője volt, 1975 óta dolgozott nyugdíjba vonulásáig a Városi Könyvtárban, melynek 1981-től igazgatója volt. Vezetése alatt megfelelő szakembergárda és korszerűen kezelt dokumentumbázis állt az érdeklődők rendelkezésére. Igazgatása alatt jött létre a helytörténeti gyűjtemény, mellyel megteremtődött a városi helytörténeti kutatóbázis alapja. Számos kiadványt szerkesztett és írt városunkról. Évekig szerkesztette az akkor a Városi Tanács és a Várbaráti Kör kiadásában megjelent Zrínyi emlékünnepség című újságot, melynek egy-egy felbukkanó példánya ma is kuriózumnak számít. Ő fogta össze a Szigetvár története c. várostörténeti mű munkálatait, mely több mint egy évtizedes előkészület után 2006-ban jelenhetett meg. 1982-től elnökhelyettese, 1984-től 2008-ig elnöke volt a nagy múltú Szigetvári Várbaráti Körnek.

Szigetvár Város Önkormányzata többek között a több évtizedes szakmai és kulturális tevékenysége elismeréséül 2007. évben Oktatási és Közművelődési Díjban, 2009-ben címzetes igazgatói elismerésben részesítette. Magyarország honvédelmi minisztere 2014-ben a Zrínyi-család emlékének ápolásáért és a honismeret érdekében végzett tevékenységének elismeréséül a Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatát adományozta Ravazdi Lászlónak.                                                  

posztumusz Díszpolgári cím:

Hergenrőder József ének-zenetanár, karnagy részére

Hergenrőder József 1937-ben született Szajkon, a Pécsi Püspöki Énekiskolában nevelkedett, Mayer Ferenc karnagy-tanárát tekintette példaképének, tőle tanulta meg a szakmát, a zene szeretetét, a keresztényi alázatot, a jóságot és emberszeretetet. A tanítóképző elvégzése után Babarcon, majd Mágocson tanított. Zágon Gyuláné hívására jött Szigetvárra, 1964-től 1983-ig a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola tanára, a tanítás mellett vezette az iskola Nagykórusát és a Tinódi Vegyeskart. Munka mellett szerzett énektanári diplomát és karnagyi képesítést Párkai István és Bárdos Lajos tanítványaként. 1968-ban kötött házasságot Kiss Máriával. A házaspár a kicsinyek kórusától az  iskolai ének-zene tagozaton át a középiskolás, illetve felnőtt kórusig iskolát teremtett. Kidolgozták Kodály „Éneklő Magyarország” koncepciója mintájára az „Éneklő Szigetvár” koncepciót, melynek lényege az volt, hogy a szigetvári kórusiskola zenei nevelése 6 éves korban kezdődött az alsós zenei tagozaton, a Kicsinyek kórusában, a felső tagozat kórusaiban (Nagykórus, Fiú – és Leány Kamarakórusok), majd Gimnázium Leánykarában folytatódott, végül a felnőtt Tinódi Vegyeskarban teljesedett ki.

Szakmai munkája elismeréseként feleségével együtt a Kodály centenáriumi rendezvényeken kórusaikkal nyújtott kiemelkedő teljesítményért 1984-ben a Kodály Centenáriumi Emlékbizottság díszoklevelét vehette át. Munkásságának évtizedei alatt generációk szerették meg általa az éneklést, és váltak annak értőivé és művelőivé. Hergenrőder József 1993-ban hunyt el, munkáját a város Oktatási és Közművelődési Díjjal ismerte el, az ő és felesége nevét a Tinódi Általános Iskola ének-zene szaktanterme őrzi. Emlékük tanítványaikban és a kórushangversenyekben él tovább.

 

2016. ÉVBEN 

posztumusz Díszpolgári cím

Pichler Imre László országgyűlési képviselő, Szigetvári Járási Hivatalvezető részére

Pichler Imre László 1947. január 22-én született Szigetváron. Az általános és középiskolát is itt végezte. A pécsi Tanárképző Főiskolán 1973-ban szerezte első diplomáját biológia-testnevelés szakon. Ezt követően a Dencsházai Általános Iskolában kezdett dolgozni, majd két évet tanított a Szigetvári I. sz. Általános Iskolában.

1972-ben megnősült, felesége Bácsai Ilona. Házasságukból két lányuk született, Anett és Cseperke.   

1976-tól a szigetvári szakközépiskola és szakmunkásképző Intézet testnevelő tanáraként dolgozott. 1981 és 1983 között Budapesten elvégezte a Testnevelési Egyetemet. 1993-ban a szakközépiskola és szakmunkásképző igazgatójává nevezték ki, majd 2000-től nyugdíjba vonulásáig a szigetvári Zrínyi Miklós Középiskola első számú vezetőjeként tevékenykedett.

2001-ben közoktatási vezetőként diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karán.

Mindig azon munkálkodott, hogy iskolája gyarapodjon, fejlődjön, mindenben a megoldást kereste, a „nem lehet”nem létezett számára.

Sikerült megvalósítania azt az elképzelését, hogy a szakiskolai képzés kiegészüljön kereskedelmi, informatikai szakközépiskolai oktatással. Nevéhez fűződik a város kihasználatlan épületeinek bevonása az oktatásba, számítástechnika termek, nyelvi labor, taniroda kialakítása, a tanbolt és az Alapi Gáspár utcai tanműhely létrehozása. Szívügye volt, hogy Szigetvárnak legyen egy sportcsarnoka, ezáltal az iskolai testnevelés, a városi sportélet, szabadidős tevékenység és a kulturális élet is új lehetőségeket kapjon.

Politizálni 1989-ben kezdett, a Magyar Demokrata Fórum tagjaként.

A város Önkormányzati Képviselő-testületének 1990-1998 között, két cikluson keresztül, majd 2006 és 2008 között volt a tagja, mint az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke.

Először a 2002. évi Országgyűlési képviselő választáson indult és Baranya megye 7-es számú körzetében nyert mandátumot, majd 2010. évben a FIDESZ-KDNP színeiben egyéni országgyűlési képviselői megbízatást szerzett. Az Országgyűlés munkájában, ezen belül a szociális és családügyi, valamint az oktatási és tudományos állandó bizottságokban dolgozott.

A Járási Hivatalok 2013. január 1-jei megalakulásakor Pichler Imrét az illetékes miniszter a Szigetvári Járási Hivatal vezetőjének nevezte ki, amely tisztséget haláláig betöltötte.

Szakmai tevékenysége elismeréseként a Művelődési Miniszter 1988-ban „Kiváló Munkáért” kitüntetésben, Szigetvár Város Önkormányzata 1998-ban Oktatási és Közművelődési Díjban részesítette.

2008-ban, nyugdíjba vonulásakor 35 éves pedagógusi és vezetői munkáját a város címzetes igazgatói cím adományozásával ismerte el.

 

Díszpolgári cím adományozása 

Kolics Pál nyugalmazott címzetes általános iskolai igazgató részére

Kolics Pál 1944-ben született a Somogy megyei Balhón, ahol általános iskolába járt. A Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Bajai Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói diplomát. 1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem pedagógiai szakán, majd 2000-ben a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi karán a közoktatás vezetői szakon szerzett diplomát.

Pedagógus pályája egész életében Szigetvárhoz és vidékéhez kötötte. Kis települések alsó tagozatain kezdte pedagógusi munkáját (Riticspuszta, Gyűrűfű), Patapoklosiban iskolavezető tanítóként közreműködött az iskolára előkészítő programok kipróbálásában.

1969-től a Rózsafai Általános Iskola igazgatójaként vezetője volt egy olyan helyi nevelési rendszer kialakításának, mely a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságának a növelését, a cigány kisebbséghez tartozó gyermekek társadalmi mobilitásának a felgyorsítását, az iskola és a társadalmi környezet kapcsolatának az erősítését szolgálta. Itt folytatott vezetői tevékenysége alatt napközi otthon és óvoda épült a faluban.

1977-től 1991-ig a Nagydobszai Általános Iskolát igazgatta. Jelentős fejlesztések valósultak meg itt is ezen idő alatt: hat új tanterem, napközis ebédlő, tornaterem, aszfaltozott sportpálya épült meg. Az iskola 1980-ban kiemelt státuszt kapott a Művelődési Minisztériumtól. Elsőként alakította meg egy modellkísérlet keretei között a Nevelési (később) Általános Művelődési Központot. Az aprófalvas, tizenegy településből álló körzet fejlesztésére átfogó stratégiát dolgoztak ki, melyben a komplex intézmény a kulturális hátrányok csökkentésével kedvező hatást gyakorolt a települések fejlődésének egészére. Ebben az időszakban a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet megbízásából szaktanácsadóként segítette a megyében működő általános művelődési központokat.

1991-ben megpályázta a szigetvári I. sz. Általános Iskola igazgatói posztját, melyet nyugdíjba vonulásáig, 2006-ig töltött be. 1992-ben az iskola felvette Tinódi Lantos Sebestyén nevét. Nagy hangsúlyt fektetett az ének-zene tagozat folyamatos szinten tartására és fejlesztésére. Az iskola a 2000-es évtől székhelye lett egy többcélú intézménynek, melynek tagja volt a két általános iskola, a három óvoda és a zeneiskola. A szigetvári 15 éves iskolavezetése alatt kiemelkedő tevékenységet folytatott a kistérségi szakmai együttműködés kialakításával és működtetésével, a pedagógiai információs központ megszervezésével, a közösségi iskola rendszerének a kialakításával. Elsőként csatlakozott iskolájával az akkor még kísérleti szakaszban lévő kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez. Nemzetközi kapcsolatokat épített ki francia, erdélyi, osztrák és horvát iskolákkal.

A horvát honvédő háború idején menekült iskolát szervezett szentlászlói és eszéki gyerekeknek. Szigetvár legrégebbi iskolájának felújítására folyamatosan odafigyelt, új könyvtári és informatikai komplexumot alakított ki. Létrehozta a Tehetséges Tanulókért Alapítványt, melynek támogatásával háztartástan műhely és tankert készült.

Három cikluson át szakértője volt a Baranya Megyei Önkormányzat Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságának. 2001-től országos tanügyi igazgatási szakértőként is tevékenykedett. Nyugdíjba vonulása után sem tétlenkedett. Jutott ideje hobbijának hódolni, a helyi és környékbeli iskolák történeteinek és emlékeinek a felkutatásával foglalatoskodott, és teszi ezt mind a mai napig. Ennek eredményeként több kiadványa jelent meg a Várbaráti Kör támogatásával. Kitartó kutatómunkával összegyűjtötte a XX. sz. elejétől Szigetvár és térsége pedagógusainak az életrajzát és ezt „Lámpások Szigetvár és vidékén” címmel megjelentette. Most is dolgozik a következő kötet megjelentetésén.

Számos szakmai publikációt jelentetett meg. Többek között: Dobsza és térsége, A társadalmi részvétel és a társadalmi testületek működéséről az Általános Művelődési Központokban, Egy kisváros iskolája az önmeghatározás útján , 100 éves a szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola.  

Sok kitüntetésnek a tulajdonosa: a Baranya Megyei Tanács közművelődési díja (1984), Szigetvárért Zrínyi emlékplakett (1988), a Baranya Megyeri Közgyűlés Közművelődési és Közoktatási díja (1997), Szigetvár Város Önkormányzata Oktatási és Közművelődési díja (1998), a Baranya Megyei Közgyűlés Elnökének Kitüntető Díja (2006), Pro Humanitate Baranya-díj (2006).

A szigetvári oktatás területén végzett kimagasló innovatív munkájáért, a térség elfeledett iskoláinak a történetét feldolgozó kutatómunkájáért, valamint a járás pedagógusainak emlékét állító Lámpások c. könyvsorozat megalkotásáért Kolics Pál nyugalmazott, címzetes általános iskolai igazgató méltán érdemelte ki a Szigetvár Díszpolgára cím adományozását.

 

2017. évben

Díszpolgári cím adományozása:

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 211/2017. számú határozata alapján Díszpolgári címet adományozott:

Dr. Aracsi József János nyugalmazott címzetes főjegyző részére.

Dr. Aracsi József 1949-ben született Poklosi községben. A közigazgatással 1970-ben került kapcsolatba, amikor is a Városi Tanács Igazgatási Osztályán, mint általános igazgatási főelőadó kezdte meg munkáját. Ezt a munkakört 1974-ig töltötte be, ez idő alatt általános államigazgatási szakvizsgát, és teljes anyakönyvi szakvizsgát tett. Rövid ideig a Városi Tanács Társadalmi Ünnepeket Szervező Irodájának a vezetője volt, mely munkát az igazgatási főelőadói munkakör ellátása mellett végezte. 1975-től a földügyi igazgatásban csoportvezetőként, majd 1978-tól hivatalvezetőként dolgozott. Munkája mellett végezte el a jogi egyetemet. 1983-tól a város és a megye vezetőinek felkérésére a városi tanács vb. titkára lett. 1990-ben a Polgármesteri Hivatal jegyzői állását pályázat útján nyerte el, melyet 2010. január 4-ig töltött be. 2002. július 1-jén a Magyar Köztársaság Miniszterelnökétől Címzetes főjegyzői kitüntetést kapott, Szigetvár Város Képviselőtestülete 2009-ben közszolgálati díjjal ismerte el munkásságát. A Jegyzők Országos Szövetségének megalakulása óta megbecsült tagja.

Pályafutása alatt Főjegyző úr a közigazgatást életcéljává fogadta, ennek megfelelően végezte munkáját 42 esztendőn keresztül a város és az itt lakók érdekeinek figyelembevétele mellett. 

A közigazgatásban végzett munkája mellett a város kulturális és sport életének aktív tagja, testvérvárosi kapcsolatainak elősegítője. A Kézilabda Szakosztály elnökhelyettese, 2008 óta a Szigetvár-Eppingen Baráti Társaság, 2013 óta a Székelyföld Szerelmesei Egyesület elnöke. Utóbbi szervezet tagsága három országra terjed ki, karitatív tevékenységük példaértékű.

Aktív tevékenységet fejt ki a Szigetvári Várbaráti Körben és a Szigetvári Emberekért Egyesületben is, a képviselő-testület felkérésére a Jogi és Ügyrendi Bizottság munkáját segíti tapasztalataival. Vallja, hogy aki 42 évet töltött a köz szolgálatában, az nem teheti meg, hogy otthon üljön, így jelenleg a Szigetvár-Eppingen testvérvárosi kapcsolat 25 éves évfordulóját szervezi nagy energiával.

Posztumusz Díszpolgári cím adományozása:

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 212/2017. számú határozata alapján posztumusz díszpolgári címet adományozott:

Zentai Gábor a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület elnöke részére.

Zentai Gábor 1976-ban született Szigetváron, iskoláit is szülővárosában végezte. Közösségi elhivatottsága hamar megmutatkozott, érettségi után érdeklődése a közművelődés irányába vitte, társaival együtt létrehozta a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesületet, amelynek célját így fogalmazta meg: „Önzetlen, tenni akaró és tenni tudó emberek állandó munkája Szigetvárért, a város polgáraiért, a térségért, a térség lakóiért”. A Zóna által szervezett kiállításokon országosan és nemzetközileg is elismert alkotók műveivel ismerkedhettek meg az érdeklődők a Sóház Galériában, a Vigadóban, a Várdzsámiban, de szabadtéri helyszíneken is. Ő álmodta meg a Bohár András Magyar Elektrográfiai Gyűjteményt, mely e műfaj első bástyája volt Magyarországon és Közép-Európában. A Láthatár Összművészeti Fesztivál keretében is számos kiválóságot hozott Szigetvárra és a kistérségbe.

2005-től az általa vezetett egyesület látta el a város közművelődési tevékenységének döntő részét, működtetve a Vigadó Kulturális Központot.

Szigetvár múltjának kutatása számos igényes kiadványt köszönhet neki.

A Közösségfejlesztők Egyesületének tagjaként országos hálózattal rendelkezett, az országban egyedüliként példaértékű kistérségi közösségfejlesztő hálózatot hoztak létre, a Vigadó Kulturális Központban módszertani központtal. Ezek célja az volt, hogy életre segítsék, kiegészítsék és megerősítsék a meglévő közösségi erőforrásokat. Szigetváron ez legszembetűnőbben a Városrészek Vetélkedőjében nyilvánult meg, amely szellemi terméke az egyesületnek.

Az ifjúságsegítő tevékenységet is ösztönözte: napközis táborokat, ifjúsági kerekasztalt, tanodát szervezett, segítve a tehetséggondozást és a felzárkózást Szigetváron és térségében. E tevékenységet a szakma példaértékűnek nevezte.

Munkaerőpiaci programokkal segítette a hátrányos helyzetű embereket, hogy minél többen el tudjanak helyezkedni a munka világában. Nagyon fontosnak tartotta a komplex területfejlesztést, egyik motorja volt Szigetváron a Szinergia Egyesületnek.

Ösztönözte nemzetközi kapcsolatok létesítését is, többek között a Csáktornyai Zrínyi Gárdával, a Muraköz Múzeummal, Slatina városával, Verőce megyével, de Székelyföldön is jelen volt az egyesület.

Rengeteg pályázatot írt és menedzselt, melyek rendkívül szerteágazóak voltak, de egy közös volt bennük: a közösségek erősítését szolgálták.

Szakmai tevékenysége mellett közéleti szerepet is vállalt. Kiváló stratégaként egyre többeket serkentett aktív részvételre, melyben személyesen is példát mutatott. Betegen is gyűjtötte az adományokat a hagyományos adventi rendezvényeken. Betegségét méltósággal, példamutató kitartással viselte, szinte haláláig részt vett szeretett közösségei munkájában. 2016. szeptember 18-án hunyt el Szigetváron.

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hírek, információk és események!